Igen, mindig a múlt. Ott van az, ami fáj, és amin nem tud túljutni az ember.
A világot a nők tartják fenn, mi, férfiak történelmi brutalitásunkkal csak összeziláljuk.
Az a furcsa, hogy az ember megéri azt, amikor szeretik, de rettenetesen nehéz valakit találni, aki ki is bírja, el is viseli, hogy szeressék.
Siet loholva élni, s érezni is siet.
Becsületes ember nem tartja meg magának a lopott csókot, hanem azonnal visszaadja.
A nyugatot nem parlamentek, hanem a bankok irányítják.