A valósághoz mérten minden tudományunk primitív és gyerekes dolog – és mégis ez legnagyobb értékünk.

Két dolog van, amit többnyire csak visszatekintve ismerünk fel. Az ostobaság az egyik. A másik az alkalom, amit elmulasztottunk.

Sok ember szeme láttára mindenki bátran hal meg.

Ne vágyakozzunk nagy örömökre, mert észrevétlenül elmegyünk az élet igazi örömei mellett.

Az egyetemen nem tanítják meg, hogy a szeretet művészet (…), erre neked magadnak kell rájönnöd.

A múlt már csak ilyen. Elmúlt. Vége. Nincs értelme újraélni. Inkább a jelenre összpontosítanék, a mostra, erre a pillanatra.

A férfi: társat keres, a nő: biztonságot. (…) A férfi: nyíl a jövőbe, a nő: az íj idege, amely kiröpíti.

Idegenek hibái fölött ítélkezni könnyű – és igen kellemes.