Az ember már csak ilyen… érzelmei nagy részét félelemmel helyettesíti.

Az első szerelemben a lelket jóval a test előtt vesszük el, később a testet ragadjuk el a lélek előtt, és néha a lélekre már egyáltalán nem is kerül sor.

Az életünk dől el néhány óra alatt, s évek múlva nincs egy emlékünk, hogy mit tettünk, mit gondoltunk abban az órában.

Tőlünk függ minden, csak akarjunk!

A töprengés éppoly veszedelmes, mint a félelem.