Kettőt utál a ház: haragot asztalnál, csevegést konyhánál.
Vond ki a rosszból a rosszat, és máris megtalálod benne a jót.
A szeretet éppoly problémátlan, mint egy jármű. Csak az a kérdés: ki vezeti, ki utazik, és merre visz az út.
Ugyanúgy, ahogy a tested sejtjei folyton változnak, és te mégis ugyanaz maradsz, az idő sem múlik, csak változik.
A szükségszerűség a találékonyság szülőanyja.
A megbocsátáshoz nem kell hívő embernek lennünk. Csak jó embernek. Ez is sok? Akkor rendes embernek. Aki nem őrizgeti magában az összes rosszat, amit átélt.
Választanunk kell aközött, hogy szeressük a nőket, vagy pedig ismerjük őket – nincs középút.