Egyetlen nézeteltérés sem éri meg az idegeskedést.
Mindenki szenved, amíg az élet kaotikus sodrában úszik.
Annak, akit a szeretettől elzár az élet, lassan az is élvezetévé válik, hogy a gyűlöletét nyíltan kimutassa.
Nincs annál megdöbbentőbb élmény, mikor valaki olyan helyre tér vissza, amit valaha nagyon jól ismert, és rájön, hogy a hely semmit, ő maga viszont rengeteget változott.
Az ember jobban tud örülni, ha csak egy-két apróságot kap, mint ha sokat egyszerre.
Amikor várunk valamire, egyetlen perc is örökkévalóságnak tűnik.
Csaljanak meg inkább, mintsem hogy mindétig résen kelljen állanom a csalókkal szemben.
Nem azt akarja-e mindenki? Megtartani, amit nem lehet? És szabadulni attól, ami nem akarja elhagyni az embert?