Az élőkért kell aggódni, a holtaknak már úgyis kevésre van szükségük.

Aki az erdő fáitól, a sziklától, a zuhogó pataktól és a vándorló felhőktől kéri kölcsön a gondolatokat, az nem is fogy ki soha belőlük.

A depressziósok csak magukkal törődnek, és megnyomorítják a környezetüket.

A remény virág, amely csak akkor bújik elő és növekszik, ha öntözik.

Mi lehet undorítóbb annál, mint becsapni valakit, aki olyannyira megbízik benned, hogy még csak nem is kérdez semmit?

Nem én diktálom a divatot. Én magam vagyok a divat.

Aki emberek közt él, olyan legyen, mint az aranymosó: egy gramm aranyért egy mázsa iszap – ez legyen a számítása!

Az első szerelem csodája, meg ilyesmi. Hihetetlen, micsoda különbség van aközött, hogy olvasol valamiről, a moziban látod, vagy személyesen megtapasztalod.