Ember fogad fogadást, agg eb, ki megállja.
A magány ellentétpárja (…) nem az, hogy nem vagy egyedül. Hanem a meghitt közelség.
Ha az élet nem tisztességes, nekem sem kell annak lennem.
A szenvedély elsodor. Az ész a gyeplő, amely megfékez.
Minden történetet az tesz igazzá, hogy tudjuk, valaki meghallgatja. És megérti.
Nagyon hiszek a bolondokban; ezt hívják a barátaim önbizalomnak.
Eszembe jutott a mondás, hogy két ember társaság, de három már tömeg, bár az én esetemben ez nem volt egészen igaz, mert nekem már a kettő is sok volt.
Az ember már csak ilyen… érzelmei nagy részét félelemmel helyettesíti.