Katonának szép a neve, eb az élete.
Ki kell szabadulni az önfejlesztés csapdájából, hogy teljes sebességgel, vakon rohanhassak a vesztembe.
Az élet – ezt jól megjegyeztem – sosem igazságos, akármit tanítanak az iskolában.
Egyéniségünk háromnegyedéről lemondunk, hogy hasonlíthassunk másokhoz.
A magányra szükségem van, mint a levegőre. Ha sokat vagyok idegenek között s nem vonulhatok vissza otthonomba: – mintha a lelkemet vesztettem volna el!
A megbocsátás (…) nem állítja helyre automatikusan a kapcsolatot, de megnyitja előtte a lehetőséget.
Az éljen, aki bátran él!