Szeretnek, mert szeretnek. Nincs szükség okra a szerelemhez.

Ha élünk, akkor vágyunk. És aszerint ítéljük az életet jónak vagy rossznak, hogy vágyunkat édesnek vagy keserűnek hisszük.

Nem harcolhatunk valami ellen. Annak semmi értelme. Valamiért kell harcolni.

Csak úgy lehetsz boldog, ha szeretsz szenvedni.

Nem bírtak letörni a kudarcok. Két szó visszhangzott bennem, „akarni” vagy „nem akarni”. És ha akartam, nem ismertem korlátokat, gátat vagy akadályt.

Még ha ez az élet nem is az, amit szeretnék, attól még igenis lehet értékes.

A hibák majdnem mindig könnyebben megbocsáthatóak, mint a módszerek, melyekkel takargatni próbálják őket.

Ahogy a mondás is tartja – „Reggelizz úgy, mint egy király, ebédelj úgy, mint egy polgár, vacsorázz úgy, mint egy koldus!”

Amikor valaki meghal, akkor nem az ő élete az, amelyik megállt abban a pillanatban.

Az életet nem érdemes semmiféle eszmére feltenni, az életet élni kell.