A boldogság titkát nem akkor lehet megtalálni, ha többre törsz, hanem hogyha kifejleszted a képességet, hogy élvezd a kevesebbet.
Legszebb emlék a szeretet, melyet mások szívében hagyunk magunk után.
Mi is az a remény? Ahol az álmok kezdődnek.
A művészet tulajdonképpen nem más, mint áttörni a tényeket és eljutni a valósághoz.
Ami fáj, az nevel.
A rendőrnek ikrei születnek. A nővér büszkén mutatja meg az apának őket. A rendőr zavartan megszólal:– Melyik az enyém?
Ha a valóság kemény, unalmas és igazságtalan, akkor jobb, ha hozzászokik az ember ahhoz, ami valójában van, mint ha azért panaszkodik, hogy nem az, amire vágyik.
Véletlennek azt nevezzük, amikor a számításaink kudarcot vallanak.
Álmodni szoktam. Néha úgy érzem, az az egyetlen helyes cselekvés. Álmodni, az álmok világában élni (…). De ez nem tart örökké. Az ébrenlét mindig eljön, hogy visszahozzon.
Ne aggódj a holnap miatt, vagy olyan dolgokon, amit úgysem tudsz megváltoztatni!
Nem találok szavakat magamra.
Vannak emberek, akik mindig csak okos és helyénvaló dolgokat mondanak, és az ember mégis érzi, hogy ostobák.
Alapjában véve önző alak vagyok. Túlságosan vágyódom a társaságodra, semhogy képes lennék azt tenni, ami helyes.
Az a tapasztalatom, hogy minél kevésbé vársz valakit, annál pontosabb lesz.
De furcsa állat is az ember, gondolom, milyen könnyű szívvel képes felebarátja halálát kívánni.
A boldogsághoz vezető úton nem lehet lopott javakkal haladni.
A legtöbben úgy élik az életüket, mint a bűnözők: először cselekszenek, és csak utána kezdenek aggódni a következmények miatt.
Sose harcolj a sorsod ellen, mert azt veszítheted el, aki neked a legdrágább.
Rettenetes, hogy a tényektől sosem tudhatjuk meg a valóságot.
Halálom napja a legbensőségesebb magányom.
Az élet érzése olyan hatalmas volt benne, hogy a halált is csak valami szörnyű életnek képzelte.
Az élet nem más, mint utazás a halál felé.
– Az én anyósom olyan, mint egy jó napilap.– Hogyhogy? – Naponta megjelenik, és minden pletykát közöl.
Nincs jó és rossz, csak hatalom van, és azok, akik túl gyöngék hozzá, hogy megszerezzék.
Minden férfi egyforma. Csak az arcuk más, hogy ne keverjük össze őket.
Szavamra mondom, én nem bánom az egészet. Az ember csak egyszer hal meg, és egy halállal mindnyájan tartozunk. Lesz, ami lesz: Aki meghal ebben az évben, az kvitt a jövő évre.
Két rendőr járőrözik. – Te, ha hazamegyek letépem a feleségem bugyiját. – Miért, annyira kívánod? – Nem, annyira szorít.
Lehet-e hazugság nélkül élni? Valószínűleg nem lehet. És mégsem tudunk ebbe belenyugodni. Valaki hazudik bennünk, valaki pedig haragszik érte. Ketten volnánk?
Azt hiszem, az ember rossz szokásai közt a legszívósabb az, hogy szeret tanácsot adni.
Minden eszmerendszer szépen felépített átverés, ha logikusan közelítjük meg.
Vannak különös éjszakák, mikor az emberek csak árnyak, míg az árnyak talán emberek.
Elég középszerű ember van a világon, akik anélkül égnek ki, hogy valaha is lángoltak volna.
Akinek semmije sincs, az mindig könnyebben ad.
A nőknek megvan az a jó tulajdonságuk, hogy vészhelyzetekben a legbátrabbak, amikor minden okuk és lehetőségük meglenne rá, hogy összeomoljanak. Ez is része a kiszámíthatatlanságuknak.
A jókedv e világon átmentünkben a legnagyobb adomány, és mindegy, hogyan jut hozzá az ember.
Amíg vársz a pillanatra: álom és vágy; de amint bekövetkezett, már csupán emlék.
Jóllakott ember nem érti a koplalót.
Az agresszív kismalac bemegy a játékboltba:– Kérek egy türelemjátékot, de baromi gyorsan ám!
A gyűlölet, amit nem viszonozunk, elvesztette erejének felét.
Az ismeretlen jövő az egyetlen komoly ösztönző erő ezen a világon: benne szunnyadnak mindazok a titkok, melyek értelmet adnak az életnek.
Aki sorsát maga kívánja irányítani, ismernie kell önmagát: lelkialkatát, ítélőképességét, tehetségét, hajlamait.
Bármilyen közel kerül hozzánk valaki, nem könnyű nap nap után együtt lenni vele.
A testi fájdalom csak a lelki fájdalom büntetése és tükörképe.
Sok ezer kezet legyőz egy bölcs tanács.
Akinek látszunk, arról mindenki ítélhet, de amilyenek valójában vagyunk, arról senki sem.
Nincs olyan megrakott szekér, amelyre nem fér fel még egy villával.
Az első szerelem örökre megváltoztatja az ember életét, és bármennyire is szeretnénk szabadulni tőle, az az érzés kitörölhetetlen.
Milyen boldogan dől le a turista a hegytetőn, ahová keserves kapaszkodásokkal jutott fel. De boldog lenne-e, ha mindörökre ott kellene pihennie?