A vallás olyan, mint a drog: tönkreteszi a gondolkodást.

A nagy elmék egyik szerencsétlensége az, hogy elkerülhetetlenül megértenek mindent, a bűnt éppen úgy, mint az erényt.

Amíg valaki nem tud külön békét kötni a testével, annak a lelki békéje is reménytelen. S fordítva is így van.

Kiábrándító volt. De az emberek túlteszik magukat a csalódáson. Különben mind felakasztanánk magunkat, nem?

Egy férfi meséli a kávéházban a barátainak:
– Tudjátok, ez a Jóska példátlanul udvarias az anyósával.
– Miért?
– A múltkor együtt utaztunk repülőgépen, az anyósa útközben rosszul lett, mire Sóska megkérdezte: „Mama, nem akar egy kicsit kimenni a levegőre?”

Érdek annyi van, ahány ember a földön. De igazság csak egy. A gyertyaláng és a reflektorfény csak méreteikben különböznek egymástól, lényegükben azonosak.

Ha tiszta lapokkal akarunk játszani az életben, akkor a fájdalmas dolgokat is végre kell hajtani. Az életnek velejárója a fájdalom.

Az élet valójában egyszerű, csak mi ragaszkodunk hozzá, hogy bonyolulttá tegyük.

A vallás egyik igazán ártalmas hatása, hogy arra tanít, erény megelégedni a nemtudással.

– Mindig ezek a borzasztó anyósviccek! Meg kell mondanom, én egészen jól kijövök az anyósommal.
– Hol lakik?
– Dél-Afrikában.