a napi szóbeszéd…
A jó ítélőképesség a tapasztalatból származik. A tapasztalat a rossz ítélőképességből származik.
OkosságokSenki nem lehet annyira pesszimista, hogy ne lásson meg valami jót a másik bajában.
OkosságokÉn még soha nem hibáztam semmiben, csak minden feladathoz megtaláltam az összes rossz megoldást.
OkosságokHa feltételezzük, hogy az ember általában tanul a saját hibáiból, akkor miért van mégis sokaknak egynél több gyereke?
OkosságokNem juthatunk el oda, ahová menni akarunk, ha nem tudjuk, most hol vagyunk.
OkosságokA költségvetés egy komplex módszer arra, hogyan költs el többet, mint amennyit megkerestél.
Okosságok1948-ban a jégkorong olimpiai aranyérmét a Kanadai Királyi Légierő csapata nyerte.
Tények SportA sültkrumpli, azaz hasábburgonya a nevével ellentétben (French fries) nem Franciaországból, hanem Belgiumból származik.
Érdekes TényekA háztartási gépek közül számos várakozó állásban van egész nap. De az ilyen üresjárat alatt a tévé, a videó, a hifi torony és a vezeték nélküli telefon évente akár 440 kw/órát is elpocsékolhat. Dugja a stand by funkciós berendezéseket egy kapcsolóval felszerelt elosztóra, és ha elhagyja a lakást, egy mozdulattal kapcsolja ki őket.
Jó tudniGyergyó története a kialakulástól a határőrség szervezéséig (Tekintettel a nemzetiségi kérdésre). Írta: Kölönte Béla főgimn. tanár. Ára 3 korona, Gyergyószentmiklóson. 8-adrét, 154. l.) A nevek eredete évszázadok multán rendesen elhomályosul s a késő utókor többnyire regényes mesékkel, vagy üres szómagyarázatokkal igyekszik pótolni a tudás hiányát. Ez lett a sorsa a „Gyergyó”- névnek is, melyet az újabb kor nem értvén, mesés szójátékokkal igyekeztek megfejteni. E napokban jelent meg egy jeles és sok tekintetben érdekes és tanulságos munka „Gyergyó története”, mely „Gyergyó neve” fejezetében összeállítja az eddigi névmagyarázatokat s maga is igyekszik megfejteni. Közel jár az igazsághoz, de a rejtély nála is megoldatlan marad. Ez késztet a névről már régebben kiforrott véleményem előadására. Timon Sámuel a száz évvel ezelőtt élt történetíró igen naiv névmagyarázattal próbálkozik. Egy öreg asszony biztathatta — szerinte — az oda költözésre az embereket a „jer, jó” szavakkal, melyeket ő (nem lévén foga!) „gyer, gyó”-nak mondogatott. Ilyen naiv az a népies szómagyarázat is, melyet Kölönte jegyzett fel, aként, hogy a hagyomány szerint a Lázár család ősei száműzetésükben Toplica (Maroshévíz) felől a gyergyai fennsíkra érkezvén, előre küldték szolgájukat, letelepülésre alkalmas hely keresésére. A György nevű szolga mutatóban (akár csak Árpád követei) földet és vizet vitt vissza, melynek láttára így kiáltott fel az új hont foglaló Lázár: „György, jó föld ez!” E felkiáltás első két szavából lett volna a Gyergyó név! Losteiner Lénárd, a XVIII. század végén a csíksomlyai zárda tudós szerzetese és történetírója, szintén a György névtől származtatja, amely szerinte azé a népvezérré lehetett, aki Attila hadai töredékét oda vezette és letelepítette. A vezér ezért a hálás néptől jó-nak (hunok) neveztetvén, az ő emlékezetére nevezték el az új hazát „ György jó”, rövidítve Gyergyónak. Akadt olyan vélemény is, mely Georgiától származtatta, e tájról jött őseink emlékezetére. Pray György a tudós történetíró Szent-György nevétől véli eredeztetni. Kölönte legújabban megjelent művében „a Pray sejtelmének, mely a György névtől származtatja, ad igazat.” ő a György névből a Gyergyót úgy véli származtatni, hogy az első pápai dézmák olasz írója a latin Georgius név helyet olaszosan „Georgio”-t írván, ebből lett volna Gyergyó a magyar kiejtésben. Erre csak annyit jegyzünk meg, hogy a helyneveket a nép adja, s olasz írótól magyar nép nem vehet át elferdített magyar helynevet. Egyben azonban igaza van Kölöntének és elődjeinek (amit ösztönszerűleg éreztek, ha nem is tudtak megmagyarázni), hogy a Gyergyó névben a György névnek kell lappangania. Tényleg benne lappang a György, és pedig a „jó”-val együtt, mint ahogy a népies szószármaztatás sejtette. Csakhogy ez a Jó” nem a tulajdonságot jelző (bonus) melléknév, hanem a vizet, patakot, folyót jelentő régi magyar főnévi „jó” szócska. Ezzel a folyót jelentő „Jó” szóval találkozunk számos folyónevünk képzésében. Ilyen a Sajó (Sav-jó, Só folyó), Berettyó (Berek- jó), Székelyó (Székely-jó), Hejő (Hév-jó), Disznájó (Disznó-folyó). Ilyen összetétel valószínűleg a Sio, Tápio név is. Hunfalvy Pál „Etnographia”-jában a Küküllőt is a Kockel jó-ból származtatja. Zolnai Gyula „Magyar oklevéltára” számos példát hoz fel erre a „Jó, fluvius, flussz” szó alatt a középkori oklevelekből. Pl. 1228: Sójó, 1363: In fluvio Hewyo, 1364: de Gyznoyow (Gyisznó-jó), 1408: ad fluvium Zekelyo, 1435: ad fluvium Berekyo stb. A M. Nyelvtörténeti szótárban van egy kitűnő példa a „Jó (fluvius, fluss)” szó alatt. „Pratum, quod Kethyoukyzi vocatur” 1246, 1408-ból (t. i. Két-jó-közi nevű rét), Berukio (ma Berettyó) 1255. Ad fluvium Souyou et usque ad castrum salis (Anonymusnál), fluviusHeujon (Hejő). Ezt a folyót (patakot is) jelentő „jó” főnevet sejtetten én már rég a Gyergyó névben a György névvel összeköttetésben. Annál is inkább, mert a György szónak a magyar nyelv természete szerint megvan a Gyergy változata is a régi nyelvben. Egyszer tanítványaim előtt fölvetettem a kérdést, hogy a gyergyai fiúk nem ismernek-é Gyergyó határában valamely György névvel […]
Cikkek GyujtemenySoha ne hagyd, hogy bárki a világon azt mondja, hogy nem lehetsz az, aki lenni akarsz.
MotivációAki megfosztja az átlagembert az élete nagy hazugságától, a boldogságát veszi el tőle.
GondolatMilyen különös az élet! Hogy sietünk elidegeníteni magunktól azon sorsokat, melyeket eredetileg elnyerni igyekeztünk.
ÉrzelmekSem a bölcsek, sem a gazdagok nem segíthetnek azon, aki elmulasztja, hogy saját magán segítsen.
Bölcsesség